Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


reformok kora Magyarországon (1791-1848)

2009.04.03

A reformok kora Magyarországon (1790-1848)

Széchenyi István (1790-1860) Arisztokrata családban született, siheder korában csak a pénzt verte el. Apja Széchényi Ferenc, II. József támogatója, a Széchényi Könyvtár alapítója. Anyja Festetics Júlia – keszthelyi Georgikont alapító család sarja. Széchenyi katona, Lipcsénél Napóleon ellen harcol, majd végül leszerel. Első műve – 1828: Lovakrúl c. leírás – a lótenyésztést népszerűsíti Birtokát fejleszteni akarja, de nem kap hitelt az ősiség törvénye miatt 1830-Hitel c. művének megjelenése;reform javaslatok: - ősiség eltörlése - jobbágyfelszabadítás (önkéntes) - korszerű gazdálkodás Arisztokráciánk írja, mégis a köznemesség figyel fel rá. Dessewffy József a Taglalat c. művében bírálja Széchenyi művét – ő az önállóságot akarja előbb, utána a fejlődést 1831 – Széchenyi válasza 1833 – Stádium, összefoglalja a gondolatait Metternich nem titkolta rosszallását Széchenyi politikai álláspontja fölött, figyelmeztette, hogy nagyon messzire megy, megrontja az ifjúságot, amit akkor bán meg, amikor már késő lesz, és gondoljon a holnapra is. Széchenyit mindez nem tartotta vissza attól, hogy az országgyűlésen ezután is többször fel ne szólaljon, valahányszor a magyar nyelv, a szabadság, a vallási türelem kérdése került szóba. Gyakorlati munkásságai: - kaszinók és lóverseny – a polgárság és a nemesség találkozására - 1825: MTA megalapítása, egy évi jövedelmének felajánlása - Duna-szabályozása, Vaskapu -> fekete-tengeri kereskedelem - selyemhernyó-tenyésztés; gázvilágítás; lánchíd - Pest és Buda legyen a főváros - vasút fejlesztése - gőzhajózás (Balaton, Duna) Reformok célja: Arisztokrácia vezetésével induljon meg a polgári átalakulás. A bécsi udvar támogatását várja, birodalmon belüli fejlődést remél. Mezőgazdaságot, közlekedést, ipart fejleszti. Fél az 1840-es évek Kossuth-jától, mert túl radikálisnak véli. Széchenyi állandóan aggódó figyelemmel kísérte Kossuth Lajos politikai szereplését, melytől saját alkotásai, fennmaradását féltette. Minél inkább nőtt Kossuth népszerűsége, s mennél merészebben lépett fel követeléseivel a Pesti Hírlapban, amelynek szerkesztője volt, annál inkább nőtt Széchenyi aggodalma, hogy hazája visszakerül abba helyzetbe, ahonnan csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült kiemelni. A fenyegető veszély érzete, arra késztette, hogy még idejekorán megkísérelje annak feltartóztatását. E célból írta „szíve vérével” Kelet népe című művét, melyben megdöbbentő módon rajzolja meg Kossuth elé, hogy hová vezet az ő politikai iránya, a „szív andalgásaival való kormányzás”. Felvázolta egy közelgő forradalom képét, majd egy Kossuth-hoz intézett kéréssel végzi be művét: „tépje bár személyemet ahogy tetszik, minden ceremónia nélkül, de csak istenért ne használja nimbusát és népszerűségét Magyarországnak zavarba hozására Elszigetelődik, mert a többség Kossuth-tal ért egyet. 1840-es években hivatalt vállal a közlekedés fejlődése érdekében. 1848-ban a Batthyány-kormányban a közmunkaügyi miniszter lesz. A kitört szabadságharc miatt megőrül félelmében, önmagát okolja a történtekért.

Kossuth Lajos élete és munkássága (Monok, 1802. szeptember 19. – Torinó, 1894. március 20.) Kisnemesi családból származik, jogot tanult. 1832-36-os országgyűlésen veszi részt először –felsőtáblán egy főurat képvisel. Ekkor írja az Országgyűlési Tudósításokat a megyéknek (magánlevelek – nincs cenzúrázva). Metternich bebörtönzi 1938-ban. 1840-ben szabadult: közben angolt tanult. Smith és Ricardo műveit tanulmányozza. A Pesti Hírlap munkatársa lesz, Metternich javaslatára. Népszerű írásaival sokszorosára növeli a lap példányszámát. - Bírálja a középgyakorlatot, kötelező örökváltságot akar. Hisz a nemesség és a jobbágyság érdekeinek összeegyeztethetőségében – érdekegyesítési program. - A nemességnek el kell viselni, hogy adóznia kell – közteherviselés gondolata. - Az országgyűlésbe ne csak nemesek kerüljenek. Népképviselet – censusos választójoggal. - Törvény előtti egyenlőség Iparfejlesztésben hisz – szorgalmazza a Védegyletet, melynek tagjai csak magyar iparcikkeket vásárolnak. Gyáralapító társaságot szervez – Iparcsarnokba iparcikkeik kiállítását. 1844-ben elbocsátják a laptól. Ugyanebben az évben történtek: - magyar nyelv lesz az államnyelv - országgyűlés védővámmal védi a magyar ipart - liberális v. ellenzéki párt megalakulás segíti, programját ő forgalmazza: bár Deák neve alatt jelent meg A párton belül igyekszik összefogni a mérsékeltetés Deákkal, Eötvössel a centralistákat. 1847: képviselő az alsótáblán és a sarkalatos törvény – javaslatokat próbálja elfogadtatni - ősiség eltörlése - nemes is adózzon - jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással - népképviselet – polgári fejlődés 1848. március 14: kikerül – megnyílik az út a fejlődés felé Érdekesség: Vitában állt Széchenyivel, mégis a legnagyobb magyarnak tartja.

Wesselényi Miklós Az "árvízi hajós", "a legelső magyar ifjú" az erdélyi reformkor fő alakja, Wesselényi Miklós báró volt. A jobbágyfelszabadítás melletti szenvedélyes, őszinte érvelése gyakran kimozdította az országgyűlési vitákat a holtpontról. A Balítéletek című művében kihangsúlyozza a nemesség és jobbágyság közti viszony rendezését. Egy másik politikai tárgyú írásában óvatosságra hívja fel a nyelvészek figyelmét, Erdély nemzetiségi összetételére gondolván. Az 1837-es erdélyi országgyűlésen a Béccsel szembeni ellenzék jelentős sikert ér el: nem választják meg gubernátornak a Habsburgok által támogatott jelöltet. 1847-től Erdélyben is a magyar váltotta fel a latint hivatalos nyelvként. Szintén ebben az évben az erdélyi országgyűlés is dönt az úrbéri kérdés rendezéséről, vagyis a jobbágyok és nemesek közti földmegosztásról. Kedvezőtlenebb az erdélyi jobbágyok földhöz jutása, mint Magyarországon, mivel itt jóval kisebbek voltak a jobbágytelkek. Az ebből fakadó elégedetlenség 1848-ban robbanáshoz fog vezetni.

Kölcsey Ferenc A költő Kölcsey Ferenc államférfiként is aktív szerepet vállalt a reformkor folyamán: az 1832-1836-os országgyűlésen szatmári követként az örökváltság ügyében mondott szenvedélyes beszédével hívta fel magára a figyelmet. Az örökváltság alatt a liberális követek egy olyan megoldást értettek a jobbágykérdésre, amely szerint a jobbágyok, földesurukkal egyezkedve pénzzel örökre megváltják személyüket, és telküket is, mely így szabad, polgári tulajdonná alakul át. A konzervatívok előretörése azonban ezt a kezdeményezést – akkor – még keresztülhúzta. Mivel a megyék képviselői akkoriban nem rendelkeztek a maihoz hasonló, képviselőket megillető döntési szabadsággal, a követutasítás szerint kellett eljárniuk. Mikor Kölcsey is konzervatív követutasítást kapott, lemondott és visszavonult az aktív közélettől. Himnusza azonban spontán módon a magyarság legfőbb nemzeti költeményévé vált.

Deák Ferenc A "nemzet prókátora" "Haza bölcse" 1833-tól jelent meg a politikai porondon. Deák Ferenc éles logikája és taktikai érzéke voltak azok a tulajdonságai, amelyek a reformfolyamatokért folytatott politikai küzdelem egyik főszereplőjévé tették. 1847-es visszavonulásáig Kossuthal együtt szellemi vezére volt a reformerek országgyűlési táborának.

Lovassy László és az országgyűlési ifjak A reformpárti vezérszónokok legszűkebb támogatói körét az országgyűlések ifjak jelentették. Ezeknek vezetője Lovassy László volt. A túlnyomó részben jogi pályára készülő középnemesi ifjak körében egyébként is hódított a liberalizmus eszmerendszere, s mivel az ügyvédi vizsga követelményei között szerepelt az országgyűlések látogatása is, a reformeszmékkel itt első kézből ismerkedhettek meg. Szűk körű vitaegyleteket alapítottak. Vezetőjük, Lovassy később egyike lett azoknak, akikre lecsapott a kormány: 10 éves várbörtönbüntetése alatt megőrült. Az országgyűlési ifjak azonban 1848 politizáló, liberális nemzedékévé nőtték ki magukat.

Kazinczy Ferenc: 1759-1831, író, költő, a magyar nyelvújítás legjelentősebb alakja. Eötvös József: író, miniszter a 19 században. A centralisták fő ideológusa (népképviseleten alapuló erős polgári állam hívei, szemben állnak a vármegyerendszerrel.

Batthyány Lajos: az 1832-36-os országgyűlésen már az ellenzék vezéralakja, miniszterelnök 1848-ban.

Martinovics Ignác: értelmiségi, a császárnál szolgált, majd elbocsátották, így a kormányellenes szervezkedés élére állt, jakobinus mozgalom. Két titkos társaságot szerveztek: Reformátorok Társasága (mérsékeltebb, köztársasági államformát kíván), Szabadság és Egyenlőség Társasága (radikális, a nemesi előjogok eltörlése, polgári köztársaság). Elfogják. 1795-ben ítélik halálra.

Reform: társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedés részleges megváltoztatása politikai eszközökkel. A múlttal gyökeresen nem szakít, a megváltoztatott körülményekhez alkalmazkodva alakítja át a társadalmi rendszert.

Polgári átalakulás: a 19. század elején az arra való törekvés, hogy a jobbágyság helyzetét javítsák (örökváltság) és az egyenlőséget biztosítsák (alapvető polgári jogok). (?)

Cenzúra: a kiadásra szánt írott mű tartalmát politikai, vallási, erkölcsi (stb.) szempontból előzetesen ellenőrző hivatal, ennek tevékenysége. Államnyelv: valamely állam közéletében egyeduralkodó nyelv. Magyarországon II. Józsefig a latin volt, majd a német, 1844-től pedig a magyar.

Örökváltság: a jobbágyfelszabadítás egyik módja Magyarországon 1848 előtt. Ennek alapján a jobbágyok a használatukban lévő földek tulajdonjogát és az úrbéri terheket bizonyos összegért megválthatták.

Önkéntes örökváltság (1839-40-ben elfogadott), Kötelező örökváltság (1848-ban).

Közteherviselés: a közterhek (adó, katonáskodás, közmunka stb.) kirovása mindenkire, megkülönböztetés nélkül. Magyarországon sikertelen kísérletek után az 1848-as áprilisi törvényekben mondták ki.

Érdekegyesítés: a magyar liberalizmus alapeszméje és sajátossága a reformkorban. Kölcsey, Wesselényi, Kossuth felismerték, hogy a kormányzattal szemben csak a jobbágysággal együtt lehetnek sikeresek. Ennek érdekében elfogadtatták a nemességgel, hogy fogadja be az alkotmányba a jobbágyságot, részesítse jogokban és juttassa tulajdonhoz.

Védővám: Külföldi árukra vetett nagy behozatali vám.

Országgyűlés: törvényhozó testület. A polgári forradalmak győzelmét követően a legfőbb törvényhozói testület. Kezdetben pedig időnként összehívott királyi tanács, utóbb a katonaságot és az adókat megszavazó szerv.

Alsótábla: a magyar rendi országgyűlés egyik háza. Tanácskozásain a vármegyei követek, a káptalanok és a szabad királyi városok küldöttei vehettek részt.

Felsőtábla: a magyar rendi országgyűlés egyik háza, melyen a főnemesek születésüknél, a főpapok és főispánok hivataluknál fogva személyesen vehettek részt.

Reformkor: a magyar polgárosodás és nemzetté válás döntő időszaka. A történetírás 1830-tól (az irodalom 1825-től) 1848-ig számítja. A z erősödő liberális nemesség küzdött a kormányzattal. Fő célkitűzései: függetlenség és polgári átalakulás (jobbágyfelszabadítás, polgári egyenlőség, kiváltságok eltörlése).

Zsellér: az 1/8 teleknél kisebb vagy telekkel egyáltalán nem rendelkező jobbágyok elnevezése Magyarországon. Ha volt háza, kertje, használhatta a közös legelőt (tehát állatot tarthatott) még jómódúvá is válhatott. De voltak házatlan zsellérek, ezek béresként dolgoztak.

Infláció: a pénz elértéktelenedése

Devalváció: pénz leértékelése; Konjungtura: a kereslet bővülése miatt bekövetkező gazdasági fejlődés;

Dekonjungtura: a kereslet csökkenése miatt bekövetkező gazdasági visszaesés;

1796. nov. 12. a király megnyitja a magyar országgyűlést Pozsonyban. A diéta nádorrá választja József főherceget.

1802. máj. 6. Pozsonyban megkezdi munkáját az országgyűlés.

1805. okt. 17. a Pozsonyba összehívott országgyűlés megtartja első ülését. Ulmban a császári csapatok leteszik a fegyvert Napóleon hadserege előtt.

1805. nov. 7. a király szentesíti az országgyűlésen elfogadott törvényeket, köztük a magyar nyelv hivatali használatának kiterjesztéséről szólót.

1808. szept. 3. I. Ferenc megnyitja Pozsonyban az országgyűlést.

1811. szept. 2. a király megnyitja Pozsonyban a magyar országgyűlést.

1812. máj. 26. Az adó megajánlása után az országgyűlést berekesztik.

1825. szept. 15. József főherceg nádor megnyitja Pozsonyban az országgyűlést.

1827. aug. 18. a király szentesíti az országgyűlés által elfogadott törvényeket, köztük az Akadémia alapításáról szólót.

1830. szept. 14. a király megnyitja a magyar országgyűlést Pozsonyban.

1832. dec. 20. Pozsonyban I. Ferenc megnyitja az országgyűlést. Kossuth Lajos megindítja kéziratos Országgyűlési Tudósításait.

1836. máj. 2. a király szentesíti az országgyűlésen elfogadott törvényeket. A törvények nyelve a magyar lett.

1839. jún. 10. Az országgyűlés megnyitása Pozsonyban.

1840. máj. 13. a király szentesíti az 1839-1840-es országgyűlés törvényeit.

1843. máj. 18. József nádor megnyitja az országgyűlést Pozsonyban.

1844. nov. 13. a király szentesíti az 1843-1844. évi országgyűlés törvényeit.

1847. nov. 11. Pozsonyban megnyílik az utolsó rendi országgyűlés.

1847. dec. 6. a kerületi ülés elfogadja a kötelező örökváltság elvét.

1848. márc. 4.Az országos ülés egyhangúlag elfogadja Kossuth felirati javaslatát.

1848. ápr. 11. a Batthyány-kormány eskütétele. Az áprilisi törvények szentesítése.

1825-1827-es pozsonyi országgyűlés. a reformküzdelem megindítása ehhez az egyébként még csak szerény eredményeket hozó országgyűléshez köthető. Széchenyi egy egész évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A Védegylet.,hitel c. mű Pesti Hírlap.A Lánchíd megépítése 1832-1836: reformországgyűlés, ellenzék vezéralakjai: Kölcsey és Wesselényi M., a jobbágykérdés a legfontosabb (kolerafelkelés miatt). Kölcsey elve az önkéntes örökváltság, amelyben a jobbágyegyezkedés után, pénz fejében kiválthatja magát a földesúrnál. Megszavazzák.

1839-1840. új taktika az udvar részéről Komprumisszum; Deák Ferenc ’árvízi hajós’, alsótábla ellenzéki vezére (politikai foglyok szabadon engedése, perek elejtése, önkéntes örökváltság, váltó, gyárak), a felsőtábla ellenzéki vezére Batthyány L. Bebörtönzések

1840-1843: Klauzár Gábor liberális ellenzéki vezető/politikus; Politikai gazdasági reformok; védővám (de a király nem fogadja el) 1844: védegylet (10 évid csak magyar árut vásárolnak) magyar a hivatalos nyelv; háziadó (örökváltság fedezete volna) és tizet eltörlése (de nem fogadták el) unió Erdéllyel; Birtokbírhatás és hivatal képviselési joga (elfogadták) 1847-

1848: utolsó rendi gyüllés: Felső t. Vezetője Batthyány; Alsó t. vezetője Kossuth, mert Deák távol van; Mérsékelt reformokat akar az udvar; Kossuth ellenlépésként szónokol a kancenlár ellenmert fél hogy megbomlanak; új középpárt; elvhatározat az örök váltságról (felirat javaslat);

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.